Részletek
Tükör a tükörben I fülbevaó
nemesacél, cirkonia
Ezekkel az ékszerekkel az volt a célom, hogy az ősi kőfoglalást egy kortárs képbe helyezzem át.
Szerettem volna eltúlozni a kőnek a szépségét, megsokszorozni, hogy egyfajta hirtelen „kábító hatást” érjek el.
Egy olyan ékszer volt a fejemben, amiről nem tudjuk levenni a szemünket, ami a kéz, a test, a fejünk folyamatos
mozgásával újabb és újabb értékes, érdekes képeket ad számunkra. Mikor elkezdtem inspirációkat gyűjteni,
elsősorban a tükör mint egy külön világot megjelenítő tárgy hatott számomra leginkább.
Megfigyeltem különböző kristályoknak a belsejét, a természetben előforduló fraktálokat, olyan jelenségeket,
amelyek elbűvölnek, és egyszerűen nem tudom levenni róluk a szemem, folyamatos érdeklődést váltanak ki belőlem.
Egy ilyen érzést szerettem volna kiváltani az ékszereimmel. Számomra a szépség az a pillanat, amikor önmagunkat,
a belső magunkat tisztán látjuk. Amikor minden hamis, torzkép eltűnik, és a „valóság” tárul a szemünk elé.
Az ékszereim tulajdonképpen saját magam letükrözése, saját magam keresése minél több irányból.
Annak a pontnak a kivetített képe, amikor minden egységessé válik körülöttünk, és nem marad számunkra több kérdés.
A szépség valahol az igazság megkeresésében rejlik.
A háromszögeket egyenként hegesztem egymáshoz ponthegesztő lézerrel.
